Allergia

Az allergia specifikus, mindig reprodukálható kóros immunválasz. Az allergén vagy annak egyik komponense antigénként viselkedik, ez azt jelenti, hogy a szervezet reagálva rá, úgynevezett IgE antitesteket termel. Az allergiás választ a hízósejtekből történő gyors hisztaminfelszabadulás jellemzi.  Ezek okozzák az allergiás tüneteket.

Kialakulásának hátterében különböző okok állhatnak. Egyes pácienseknél genetikai tényezők is közrejátszanak az allergia kialakulásában, hiszen ha valamelyik szülő is allergiás, akkor akár 40% eséllyel örökli azt a gyermek is. Ez csak fokozódik, ha mindkét szülő rendelkezik valamilyen allergiás kórképpel.

Egyes környezeti tényezők is szerepet játszhatnak allergiás reakció kialakulásában, például a környezetszennyezés során, vagy az agrotechnológia, az élelmiszeripari munka során szerzett allergiák esetében.

Allergia tünetei változatosak lehetnek, például:

Az allergiák az allergének származásának függvényében lehetnek:

1. Légúti allergia

2. Ételallergia

Mi az anafilaxiás sokk?

Az anafilaxia egyes allergének által kiváltott súlyos allergiás reakció. Életveszélyes is lehet! Fulladással, sápadtsággal, bőrviszketéssel, kiütéssel, duzzanattal, ödémával járhat. A tünetek súlyosbodásával, ha az ödéma a légutakban keletkezik, vagy a vérnyomás túlzottan alacsony, azonnali beavatkozás szükséges, mivel a páciens élete veszélyeztetett. Adrenalin injekció beadása csökkentheti a sokk tüneteit. Ám az injekció beadását követően is érdemes orvosi segítséget kérni.

Allergia kivizsgálása

Az allergiavizsgálatoknak számos típusa végezhető el.

Bőrtesztek:

Vizsgálható az allergia bőrpróbák elvégzésével, amikor is meghatározott allergéneket csepegtetnek az alkar bőrfelületére és minimális karcolást ejtenek a hámrétegen. A bőr reakciójából következtetnek az allergia meglétére. Ilyen például a Prick-teszt. Hátránya, hogy bőrtesztet nem lehet adott allergiás időszakban elvégezni, mert provokálja az immunválaszt. Míg a provokációs teszt (ún. Prick teszt) allergia szezonban nem végezhető, addig a vérből végzett allergia vizsgálat az év bármely szakaszában elvégezhető. A vérvétellel történő allergiavizsgálat gyors és kíméletes.

Epicután tesztet, ahogy a Prick-tesztet is, bőrön végzik. Az allergén anyagokat a hát bőrére helyezik és több óráig rajta hagyják, ebből következően ezt a vizsgálati módszert késői típusú allergiás reakciók kivizsgálására használják. Fémek, illatanyagok, kozmetikumok, gyógyszerek allergén komponenseit vizsgálhatjuk ezzel a módszerrel.

Allergén specifikus IgE teszt preferálandó bőrteszttel szemben:

• Kiterjedt bőrbetegség (ekcéma)
• Terápia (szteroid), amin befolyásolja a bőrtesztet
• Nem kooperáló beteg
• Magas rizikó anafilaxiás reakcióra
• Terhesek, kisgyermekek

Vérvizsgálat:

Vérvétel alapján elvégezhető úgynevezett IgE alapú allergia vizsgálat, amellyel megállapítható allergia táplálék, légúti, vagy egyéb panel segítségével.

A legújabb módszer az allergia kivizsgálására az úgynevezett multiplex allergia teszt alkalmazása. Az Alex multiplex allergiateszt során nem csupán egy-egy panelsor molekuláira történik a vizsgálat, hanem a molekulák számos további komponensének analizálása is megtörténik.  A molekuláris diagnosztikán alapuló Alex allergiavizsgálat a nanaotechnológia elvén működnik, így képes egy vérvételből közel 300 allergénre kimutatni az allergiás reakciót. 

Így például egy földimogyoró allergia vizsgálata során a multiplex allergia vizsgálat kimutatja a földimogyoró keresztallergiáit (nyírfapollen, dió, fűfélék) is, illetve, hogy milyen mértékű az allergia (fő komponens okozza-e az allergiát) valamint, hogy mekkora a valószínűsége az anafilaxiás sokk kialakulásának.

A multiplex allergiatesztek magukban foglalják az IgE vizsgálatok során alkalmazott allergén kivonatokat illetve számos allergén komponenst is, így egy vérvételből, egy panelen több száz allergén kivonat és komponens vizsgálható.

A Multiplex allergiatesztről bővebben itt olvashat. >>

Allergiák fajtái:

• IgE mediálta (I. típusú) immunreakció: Akkor beszélünk erről, ha az allergiás reakció azonnal létrejön

• IgE és sejt mediálta (III. típusú) reakció: később jelentkeznek a tünetek, melyek lehetnek: dermatitis, eosophagitis
• Sejt mediálta (IV. típusú) reakció: ilyen reakciót vált ki a táplálék egyes fehérje komponensei, ezzel enterocolitis-t okozva , vagy az allergiás proctolitis

Allergia változása az életkor előrehaladtával

Az allergia minőségének változását az életkor előrehaladtával atopiás menetelésnek nevezzük. Csecsemő- és kisgyermekkorban bőrtünetekkel jelentkezik, jellemző ebben a korban a táplálékallergia (például tejfehérje allergia) megléte is. Iskoláskorban szénanátha jelentkezik, majd felnőttkorban már allergiás asztma jelenik meg.

Allergia kezelése

Az allergiák kezelésének elsődleges módja az allergén anyag elkerülése.

A táplálékallergiák esetében ez a megfelelő étrend megválasztása. A tünetek jelentkezése elkerülhető az allergén komponens étrendből való eliminálásával. Akkor is érdemes a táplálkozási szokásokat átalakítani, ha orális allergia szindróma (OAS) áll fent. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy allergén, legyen az egy pollen, keresztreagál egyes élelmiszerek komponenseivel. Például aki a nyírfa pollenjére allergiás, annak gondot okozhat az almafélék fogyasztása, mert azok fogyasztása során is allergiás reakció léphet fel.

Egyes allergéneket köteles a gyártó feltüntetni a termékek csomagolásán, ezzel segítve az allergiás fogyasztót az Európai Unió tagországaiban. 14 ilyen feltüntetésre köteles allergén van.

Jelölésköteles allergének:

1. Gluténtartalmú gabonafélék
2. Tojás
3. Tehéntej
4. Puhatestűek
5. Kagyló
6. Csillagfürt
7. Földimogyoró
8. Olajos magvak
9. Hal
10. Szója
11. Zeller
12. Mustár
13. Szezámmag
14. Kén-dioxidok

Egyes allergiák kezelésében gyógyszeres terápia is szükséges. Jellemzően ilyen például az asztma. Az azonban mindig szakorvos, allergológus kompetenciája, hogy mely allergia esetében milyen gyógyszer szedhető.

Manapság rendelkezésre áll immunterápia igénybe vétele is. Manapság ez az egyetlen rendelkezésre álló oki terápia. A kezelés feltétele az allergén pontos meghatározása, mivel az eljárás nem alkalmazható minden allergén fennállásakor. Ezt követően maga a terápiás készítmény beadható injekcióval vagy szájon át, amely a nyelv alatt felszívódik. Mindig az allergológus választja meg a kezelést, állítja be a dózist, ezért minden esetben konzultáljon szakorvosával.

Allergia vagy intolerancia?

Az allergia tüneteit és gyakran a betegséget is összekeverik az intolerancia vagy éppen autoimmun betegségek tüneteivel. Ez főként a táplálékallergiák és táplálékintoleranciák esetében fordulhat elő.

Ételallergia esetén a tüneteket az allergénekre adott immunválasz váltja ki, míg ételintoleranciánál a tünetek kialakulásának nincs köze az immunrendszerhez, illetve főleg az emésztőrendszert érintik. Az ételallergia veszélyesebb, hiszen súlyos allergiás reakció, úgynevezett anafilaxiás sokk is felléphet. Ezzel szemben ételintolerancia esetén a tünetek enyhébbek. Ételallergia esetén az allergiás reakció nem függ az elfogyasztott étel mennyiségétől, már egészen kis mennyiség is anafilaxiás sokkot idézhet elő, mely súlyos, életveszélyes állapot!

Táplálékintolerancia

Ez is specifikus, reprodukálható azonban nincs immunreakció. Ilyenkor az emésztőrendszer kóros működése, gyulladása áll fent. Ennek hátterében főként enzimhiány, vagy enzimdefektus áll. Előfordulhat egyéb bélrendszeri betegségek kísérő tüneteként is, például Crohn-betegség, Colitis Ulcerosa kapcsán, bélrendszeri műtétek szövődményeként.

Tünetei

Többnyire emésztőrendszeri tünetek jellemzik úgy, mint:

• Haspuffadás
• Flatulencia
• Hasfájás
• Hasmenés
• Gyomorbántalom

Leggyakoribb táplálékintoleranciák:

• Laktózintolerancia
• Fruktózintolerancia
• NCGS
• Hisztamin-intolerancia

Táplálékintolernaciák diagnosztikája

Míg az allergiákat IgE alapú vizsgálattal diagnosztizálják, mint például Prick-teszttel, addig az intoleranciákat IgG alapú vizsgálatokkal állapítják meg. Ezt lehet vérvétellel (hisztamin-intolerancia gyanújakor) vagy kilégzési teszttel (fruktóz-, laktózintolerancia esetében) esetleg genetikai teszttel kimutatni.

A leggyakoribb táplálékintolerancia a laktózintolerancia. A laktóz nem más, mint a tejcukor. Diagnosztizálását egy ún. H2 kilégzési teszttel végzik. A páciensnek tejcukortartalmú italt kell innia, majd egy műszerbe fújnia. Ma már van lehetőség genetikai laktózintolerancia vizsgálatra is, mely jóval kényelmesebb.

Táplálékintolernaciák kezelése

Hasonló módon, mint a táplálékallergiánál, a megfelelő étrend a kulcs. A problémát okozó élelmiszert ki kell hagyni az étrendből.  Dietetikus szakember segíthet a diéta összeállításában.

Egyes érzékenységek fennállásakor egyéb készítmények szedése is javasolt, ilyen például a hisztamin-intoleranciában a DAO enzim bevitele, vagy laktáz enzim fogyasztása laktózintoleranciában.                          

Mindent összevetve tehát a legfontosabb különbség az, hogy míg a táplálékallergiában létrejön immunválasz, addig az ételérzékenység nem foglal magában immunválaszt.

Nem mindegy tehát, hogy a páciensnek tejfehérje allergiája, vagy laktózintoleranciája van-e. Az előbbi esetben ugyanis egyáltalán nem fogyaszthat tejterméket, az utóbbi kórkép fennállásakor azonban fogyaszthat tejtermékeket, ha azokon szerepel a "laktózmentes" jelző.

Táplálékaverzió

Erről a kórképről is érdemes szót ejteni, hiszen sokaknál ez áll fent. Táplálékaverzió azt jelenti, hogy a páciens táplálékallergiásnak vallja magát, azonban kóros immunreakció nem mutatható ki. Ez a kórkép pszichés okokra vezethető vissza.